Alkalmi versek
Alkalmi versek
(Szanaszét...)
Szanaszét guruló perceket alszom
nagy-nagy mesterségem az élni tudás volt
pár égtájőr és káosz-úr aztán a part
a seholban a túlsó partom
az özönvíznek évein halászodul a távolt
kimértem most már hagyjatok el érvek
mint léptek az avart
Szanaszét guruló perceket alszom
hallgattam a titokzatos épeszűt
szívem néma közepében egyszer
hűlt hamva porladó bilincs
hamvaiból új világ terem
egy életet mint véreret megnyit
naponta a múltba látó ember
szánd meg istenkém azt aki nincs
tüzedben égett el velem
(Kis-sváb hegyi karcolatok)
I.
Megálmodtam feltámadásomat,
de elvesztettem összes műveim.
Minden támadás egy kis kárhozat
a pokolhatárszél árnyas hűsein.
Itt Hellén-táj bokrai, fény-kegyelem,
csobbanó tajték, lenn szikla-ködök.
Elheverészek élvetegen,
mint egy isten, mint egy ó-görög.
II.
Az a recsegő rádió,
amelyik még a tűzharcokat is közvetíthette volna.
Zsákos öregasszony voltál,
a félelem fedezékéből
figyeltem hópelyhekkel vonuló árnyékodat.
Pedig akkorra te már mindig bekakáltál,
a konok mennyezetre gyertyafüst keringett,
tekintetedben ismeretlen arcvonásaim.
Az öregség titokzatos markában
csontjaid megszelídültek,
(a kisszoba falai között
volt-léted szétrebbent imái.)
*
Egy hattyúnyakú ember
aki józanságot fogad
egy alkonyatba fulladt vízisellő
*
Ölelés-öreg
mozdulat visszatérhetsz
körünkbe újból
(célja vesztett árnyék)
Teremtőid még
ellened alkudoznak
burokban a sátán
(csillagot fogan)
Még megérted a
poklok igyekezetét
(létezést színlelsz)
*
(Rock életforma)
Ozzy Osbourne pénteken
így tűnődött a mérlegen:
„A belem már kilóg,
felszedek pár kilót,
vagy Keith Richard-dá szétesem...!”
(Lopott limerick)
- Lackfi János elnézését kérve -
Nem jártam a Jancsinál még,
nagy költő, Zsámbékon kiváltképp,
pár üveget telirak,
ajtaján a felirat:
„itt sörözöm, hol másutt pisálnék?”
(Dicsvágyó hölgy)
Volt egy hölgy kapott egy furulyát,
dicsvágy űzte meg sok furiság,
így szólt a mesterhez:
„ellenem nem nyerhetsz”
– le is furulyázta guruját.
